Ausztria, SzG3: február 2013

Összefoglalóbb jellegű osztrák beszámolóim:

- Bärenschützklamm, Ötschergräben
- Hohe Wand, Rax, Schneeberg
- Wachau, Nibelungengau
- Batthyányok földje
- Tabor
- St. Martin
- osztrák várak, kastélyok, várromok
- osztrák nagyvárosok - a főváros: Bécs
- osztrák nagyvárosok - Salzburg és közvetlen környéke
- osztrák nagyvárosok: Graz (Grác)
- osztrák nagyvárosok: Innsbruck
- osztrák kisvárosok: Fürstenfeld
- osztrák kisvárosok: Güssing
- osztrák kisvárások: Weiz
- Herberstein, a kastély és az állatkert
- a Stubenbergersee és környéke

- Alpok - szurdokok, kanyonok világa

Igazából soha nem gondoltam, hogy egy blogot fogok írni a Rábáról. De miután hosszabb időt eltöltöttem Szentgotthárdon, a folyót több szempontból is szemrevételezhettem, ill. azokat a helyeket, amiket érint. A helyszínekkel kapcsolatban az az érdekes, hogy szinte egyetlen helyiségen sem megy keresztül, vagy csak elmegy mellette, vagy csak érinti az adott helyet. Tehát központi szerepet nem tölt be, mint más folyó, amelyik átfolyik egy adott település közepén. Itt most nem ABC sorrendben fogom ezeket a helyeket felrakni, hanem abban a sorrendben, ahogy a forrásvidék felől haladunk Győr felé. Kezdetben tiszta alpesi patakként kezdi. Eddig csak a Raabklammig jutottam, így egyenlőre itt kezdjük az utazást. Ha a forrásvidékig is eljutok, akkor majd azt is beillesztem ide.

Néhány adat:

Hossza: 283 km, ebből az osztrák szakasz 95, a magyar szakasz 188 km (az osztrák a látványosabb):

Az osztrák szakaszon elég nagy az esése, még a magyar határnál is 90 cm/km, Győrnél már csak 24 cm/km.

Medre Csákánydoroszlóig erősen beágyazott, attól fogva hordalékkúpon helyezkedik el. Ez Magyarország leghosszabb nem szabályozott folyója (legalábbis a legnagyobb részén).

Vissza a főoldalra (katalógus)

Akkor nézzük, hogy milyen érdekesebb helyeket találunk a folyó közvetlen közelében:

Az osztrák szakasz:

- a Raabklamm:

Néha igen nagy kincsre lel az ember, ezek közül az egyik ez a szurdok. Még én sem tudtam, hogy a Rába egy ilyen szép szurdokon megy keresztül, tiszta alpesi eredetű folyó (itt persze még patak). Azt azért el kell mondani, hogy a sógorok az irányítással itt nem alkottak valami nagyot. Az alsó kiindulási pontot még csak megtalálta az ember (egy vendéglő mellett található a Rába partján), de a további tájékoztatás botrányos. A vendéglő háta mögött kell egy aszfaltúton elindulni (az aszfaltút csak kb. 300 m hosszú, a vége egy munkaterápiás épületnél van). Az első, amit elérünk, az egy kis vízi erőmű (most megint szedjem elő, hogy ha nekik jó, akkor nekünk miért nem a vízi energia?). A kis erőmű felirata is azt reklámozza, hogy zöld energia. Egy szép nagy zöld csövön jön a víz, bár azt nem látszott, hogy honnan jön a víz. Innentől kezdve jönnek a gondok. Az osztrákoknál a turista utak zöme piros fehér piros jelzéssel vannak ellátva, és a fehér csíkra írják rá az útvonal számát (ha ez lekopik és találkozik egy másik ugyanilyen jelzéssel, akkor ember legyen a talpán, aki eligazodik). Követtem a jelzést, de a Rábán átmenő hídon nem tudtam átmenni, mert teljesen le volt jegesedve. E miatt a patak kövein átugrálva jutottam el a túloldalra. Itt ment ez az út vagy 50 m-t a szurdokban, majd meredeken balra kanyarodva elhagyta azt. Visszatértem a mederhez és ott folytattam az utamat, többször átkelve a medren. egy idő után elegem volt az egészből és visszamentem a kiinduló pontra, hátha van ennél jobb megoldás is. Ott kiderült, hogy a zöld levezető cső mellett van egy pici nyíl, semmilyen szokásos jelöléssel, ami mutatott egy másik irányt, de azt is eléggé határozatlanul, mert lehetett úgy is értelmezni, hogy ugyanabba az irányba mutat, mint a piros fehér piros jelzés, de kiderült, hogy a hegyoldalban megy egy kis ösvény felfelé cikk-cakkban (kb. egy lábnyomnyi széles), ami a helyes irány. Miután felért az ösvény kb. 50 m magasba, bement az erdőbe, ott már normál széles lett. Viszont gyakorlatilag kivitt a szakadékból (ez kb. 200 m szint különbség felfelé). Ott találtam egy táblát, ami azt mutatta, hogy később vissza megy az út a patakhoz, meg egy hídon át is megy a másik oldalra. Azt okoskodtam ki, hogy valószínűleg azért vitték fel ilyen magasra, hogy szemből meg lehessen nézni Gutenberg várát (magánkastély), ami a Rába szurdok peremére épült. Miután szurdok kb. 16 km hosszú, úgy döntöttem, hogy most felhagyok vele, ide egy egész napra vissza kell jönni és csak ezzel foglalkozni. Mindenesetre a tévutakat felderítettem, az legalább nem fog akadályozni a tényleges túrázásnál (legalább is remélem, hogy újabb meglepetések nem kerülnek elő). Az azért látszik az eddig megismert szakaszból, hogy egy szép egynapos túrát lehet itt tenni.

Raabklamm (Rába szurdok)

Raabklamm (Rába szurdok), a kis erőmű

Raabklamm (Rába szurdok), itt folyik ki a

víz az erőműből bele a Rábába

Raabklamm (Rába szurdok), itt jön be az üzemi víz

az erőműbe

Raabklamm (Rába szurdok)

A Rába szurdoka felett található Gutenberg an der Raabklamm nevű település, amely két látnivalóval büszkélkedhet, az egyik a Loreto kápolna:

- Gutenberg an der Raabklamm, Maria Loreto:

Ahogy keresgéltem a Gutenberg kastélyt (itt sem volt túl jó a tájékoztatás), véletlenül belebukkantam ebbe a kis templomba. Sokat nem fogok írni róla, inkább a látvány a lényeges. Aranyos kis hely, ráadásul szép kilátás van dél felé. Ha valaki véletlenül erre jár, azért nézze meg.

Gutenberg an der Raab, Maria Loreto

Gutenberg an der Raab, Maria Loreto, kilátás a templom felől

Gutenberg an der Raab, Maria Loreto

Gutenberg egy másik (bár nem látogatható) nevezetessége a kastély:

- Gutenberg an der Raab, Schloß Gutenberg:

Az osztrák vár és kastély keresgélésem közben (természetesen?) ismét egy magán kastélyra bukkantam. Jó lett volna megnézni közelebbről is, mivel az elhelyezkedése parádés, a Rába szurdok egyik kanyarulatában épült a dombtetőre, gondolom szép kilátással a szurdok felé. De sajnos ezt nem tudtam megtenni. A történetéről sem lehetett sokat megtudni, pedig igen régi vár, 1185-ben költöztek ide. A Gutenbergek, érdekes módon, csak két évig birtokolták (1286-1288), majd a Stubenbergek birtokába került, akiknek a leszármazottai mai is lakják a kastélyt. Mondjuk érdekes lenne tudni (de ez vonatkozik a többi magánkastélyra és várra is), hogy most mit csinálnak, hogyan van a vár, a kastély berendezve. Ez a kastély már csak azért is érdekes ilyen szempontból, mert a lakott helyektől (magától a Gutenberg nevű falutól) kb 2 km-re van, egy viszonylag jó minőségű, de keskeny úton lehet megközelíteni. Ha például bevásárolni akarnak, akkor is igen messzire kell elmenni és kocsival. Persze valószínű, hogy ez a legkisebb mértékben sem játszik szerepet, Ők csak a tökéletes nyugalmat és az elzártságot keresik (többek között).

Schloß Gutenberg

Nem tartozik szorosan a Rába völgyéhez, de ha erre járunk, akkor könnyen elérhetjük Weiz-t, ott is több látnivaló található.

Ahogy elhagyjuk a Rába szurdok vidékét, egy újabb kastélyba botlunk, melynek közvetlenül a háta mögött folyik el a Rába.

- St. Ruprecht an der Raab, Schloß Stadl:

Ez a kastély szintén a Rába völgyében található. Több helyen is olvastam az interneten, hogy vannak olyan esetek, amikor be lehet jutni ide, tartanak nyári zenei fesztiválokat, lehet esküvőt is szervezni itt, de most zárva volt. A képek alapján nagyon szép lehet az udvara, bár ilyen reneszánsz árkádos kastélyt már láttam eleget ezen a környéken. Eredete a XV. századra tehető, von Stadl lovag egy udvarházat épített itt. A későbbi kastély vízi vár volt (erre a közeli Rába jó alapot adott), mostanra már csak a hatalmas és mély árkok utalnak erre a kastély körül.

Schloß Stadl

Az első nagyobbacska város Gleisdorf, a Rába itt keresztezi az A2-es autópályát:

- Gleisdorf:

Ha valaki nem az autópályán megy Grác felé (Mo felől), akkor mindenképpen át kell mennie Gleisdorfon. Ráadásul az út nem egyenesen visz át a városkán, hanem odafelé az egyik, visszafelé a másik irányban megkerüli a belvárost (legalábbis azt a néhány házat, amit belvárosnak lehet tekinteni) A kis főtéren kívül (itt található a plébánia templom, a Városháza és egy szolár fának elnevezett állvány, amin napelemek vannak) nem nagyon van látnivaló más. Nagyjából ennyi, ha valaki elfáradt a vezetés közben, egy kis pihenésre jó hely.

a Városháza (Rathaus)

a Plébánia templom

a szolár fa

a Főtér (Hauptplatz)

a Plébánia templom

Gleisdorf és Feldbach között találtam egy gyöngyszemet, ez

- Kirchberg an der Raab:

Szombaton délután az itteni kastély miatt ugrottam át ide, de az szokás szerint használhatatlan volt, így most nem szedem szét a meglátogatott helyeket, egy helyre beteszek mindent (kivéve a Tavirózsa strandot, mert az külön beszámolót igényel, szerintem).

Igen szép a fekvése, a stájer dombvidék egyik dombján helyezkedik el. Alatta fut az országút Grác felé. Itt kanyarodik kelet felé az addig zömmel észak déli irányban folyó Rába, ezért ezt ahelyett szokták Rába könyöknek is hívni (bár a kanyarodás nem ennyire éles). Szinte szokásszerűen lehet leírni, hogy egy nagyon szép településről van szó. A központban található a Szent Flórián plébánia templom. A templom mellet megy le egy meredek út a dombról, innen lehet becsatlakozni a már említett Tavirózsa strandra. Mielőtt odaérünk, jobbra található a Kirchberg kastély. Többé kevésbé körbe van zárva, de a kapu mellett a bozótosban simán be lehet menni a parkba és onnan lehet fényképeket készíteni. Ugyancsak le lehet fotózni a másik oldalról is, onnan még kerítés sincs. Talán nem meglepő, ez a kastély is a Herbersteinek tulajdonában van (lehet, hogy el kellene gondolkodnom egy Herbersteinek nyomában blogon?). Az, hogy miért nem kezdenek vele valamit, azt nem tudom, viszont az összes ablaka spalettákkal gondosan le van zárva, nulla mozgással a kastély körül. Azt sem lehetett megtudni, hogy van-e valami a kastélyban.
Ha a strand mellett elmentünk és kereszteztük a község alatti főutat (az igazi főút még eggyel kifelé található), akkor kb. egy km után eljuthatunk egy újabb Rába vízi erőműhöz. Itt most nem kezdem el a szokásos szólamaimat a vízi erőművekről, csak ennyit írok: ÉBRESZTŐ!!!. Ha tovább megyünk, akkor rá tudunk kanyarodni a tényleges Grác és Feldbach közötti főútra.

Kirchberg an der Raab, a szent Flórián plébániatemplom

Kirchberg an der Raab

Kirchberg an der Raab, a kastély

Kirchberg an der Raab, vízi erőmű a Rábán

A település legszebb része a szabadtéri strand:

- a Seerosenbad:

Ez a hétvége időjárás szempontjából egy katasztrófa (ma - vasárnap is szakad az eső), de szombaton du. volt egy napos időablak, így azt kihasználva eljöttem ide. Igazából az itt található kastély miatt jöttem ide, de összességében egy nagyon szép helyet találtam itt, "természetesen" a kastélyon kívül. Nekem az itt található szabadtéri strand tetszett a legjobban, az általam látottak közül az egyik legszebb (önmagában gyakorlatilag tökéletes, de nehéz sorrendet állítani a szebbnél szebb strandok között). Látszik rajta, hogy igen gondosan megtervezték, egyesítve a természetes és mesterséges strandok legjobb részeit. Megnézve a Google térképet, látszik, hogy még arra is gondoltak, hogy felülnézetben a névadó tavirózsára is hasonlítson a kialakítása. Egy ilyen strand nálunk egy golfpálya része lehetne, olyan extra a minősége, még az olyan apróságokra is gondoltak, mint csobogók, víz fölé nyúló kis teraszok, stb. Itt meg egy közstrand. Érdekes, hogy a képek színei nagyon hasonlítanak a fürstenfeldi strand színeire (ez persze valószínűleg nem véletlen, kb. ugyanabban az évszakban fényképeztem le, a szerkezete is hasonló hozzá, csak jóval kisebb). Ez tényleg egy olyan hely, amiért szó szerint irigylem őket.
Egy megjegyzés: itt most nem direkt fényképeztem a strandot olyan időben, amikor senki nem volt ott, így alakult. Ezt azért említem meg, mert a Google Earth azon gyakorlatával nem értek egyet, hogy az olyan képeket nem nagyon közli, amelyeken emberek vannak. Sok, elsősorban turisztikai helyhez hozzátartozik a nép is, igazi életteli strandfotót főidényben lehet készíteni, azon meg emberek vannak. Azzal egyetértek, hogy beállított, pózolós képeket nem közölnek, de az adott helyhez tartozó népességnek része kell, hogy legyen a fotónak, mert úgy természetes. nekem is rengeteg (na jó, sok) képem nem került fel a Google Earth-re, mert ember volt rajta, ráadásul "természetes állapotban". Ugyanilyen okok miatt azt sem értem, hogy egy állatkertet is csak az állatokkal együtt lehet bemutatni fényképen, azok zömét sem teszik fel. Szerintem egy strand, tengerpart, állatkert, vagy akár város (emberekkel) ugyanúgy hozzátartozik a Földhöz, főleg természetes kinézetében.

360o panoráma 1
360o panoráma 2

Seerosenbad (Tavirózsa strand)

A következő nagyobb város Feldbach:

- Feldbach:

A Grácba menő főúton található Feldbach, amelyet a honlapjuk úgy reklámoz, mint a környék nagy bevásárló központja. Azt tényleg el lehet mondani, hogy gyakorlatilag az egész belváros egy nagy bevásárló utca, a külső részek meg tele vannak nagy áruházakkal. Ettől egy kicsit kaotikusnak tűnik (nekem Fürstenfeld jobban tetszett). Lehet, hogy ezek a belvárosi házak műemlékek, de a földszintjüket szinte kivétel nélkül elfoglalják az üzletek. Itt még a főtér is egy nagy parkoló, máshol ilyen helyre csak kevés kocsit engednek be, vagy mélygarázsba terelik azokat. Na erről ennyit. A belvárosi részlegérdekesebb része a plébánia templom mögött található Tabor. Mint azt már korábban írtam (Schloß Tabor) a Tabor egy általános fogalom erre felé. Itt konkrétan a plébánia templom köré épített kis falu, kifelé várfalszerű építmény, befelé kis helyiségek, kamrák, stb., a menekülő népeknek itt volt saját kis tulajdonuk, ahol vész esetén elhelyezhették saját családjukat, vagyonukat. Több esetben is csak így menekültek meg, a város gyakorlatilag porig égett, csak a Tabor-t nem tudták elfoglalni. Az egész kialakítás nagyon emlékeztet az erdélyi erődtemplomokra. A plébánia templom mellett van egy érdekes óratorony, modern és igen színes díszítésű. A belvárosban sok szökőkút is található, figyelemre méltó még a Városháza épülete is. Aki egy jót akar vásárolni, annak biztosan jó hely.

a Városháza

a plébánia templom

az óratorony

Tabor

a Zeneiskola

szökőkút a Zeneiskola előtt

szökőkút a Főtéren

csurgó a Főtéren

Időközben ismét erre jártam és megnéztem a Rába folyót, ahogy a város mellett elfolyik (ez kellett ide). Ismét azt tapasztaltam (persze tudom, hogy az akaraton kívül jó sok pénz is kell hozzá), hogy a sógorok igencsak tesznek a szép környezetért. Itt is az történt, hogy egy viszonylag rövid szakaszon úgy alakították át a Rába medrét és környezetét, hogy egyszerűen jó ide jönni. Van itt kerékpár híd, kis skywalk, mesterséges sziget, zúgók, stb. Egyszerűen jó itt lenni.

a Rába Feldbachnál, kerékpáros és gyalogos híd

a Rába Feldbachnál, mini skywalk

a Rába Feldbachnál

Feldbachtól nem messze északra található Kornberg vára:

- Schloß Kornberg:

A mai napon (2012. 10. 28.) elég sok mindent meg tudtam nézni, bár az idő igen ocsmány volt, ideálisnak a fényképezésre még a legjobb jóindulattal sem lehetett mondani. Eső, hó, köd, felhő, minden amitől egy fotós (ha annak mondhatom magamat) hideglelést kap. Pedig igen szép témákat találtam. Szerencsére itt már sütött a nap.
Kornberg mellett található Schloß Kornberg. A kastély eredete jó régi időre tehető, már 1284-ben említették. A XVI.-XVII. századokban a hadi várból fokozatosan átalakították lakó kastéllyá. 1871-ben történt az utolsó tulajdonosváltás, Counts of Bardeau (Bardeau család) szerezte meg, most is ott laknak. E miatt csak az udvarra lehet bemenni, ott étterem, különféle iparművészeti boltok, konferenciaterem, vinotéka található. A szép reneszánsz udvar minden estre nagyon látványos. Az viszont megállapítható, hogy mint rendezvényközpont nagyon jól működik (a viszonylag rossz idő ellenére is nagyon sokan voltak): van lovascentrum, házasságkötő terem, sokan jöttek vásárolni a boltokba, az étterem is tele volt, stb. Az egyértelmű, hogy a környék találkahelye, ahol sok mindent lehet csinálni (a kastély látogatást kivéve).

Schloß Kornberg (Bardeau kastély)

Feldbach után található egy vízi vár, erről azt lehet mondani, hogy szinte a Rába partján van (még a falu neve is tartalmazza a Rába (Raab) nevét):

- Leitersdorf im Raabtal, Schloß Hainfeld:

A kastéllyal kapcsolatban van némi értetlenségem, mivel megtekintve egy abszolút romos, zárt kastélynak látszik, semmi tájékoztatással, viszont az interneten keringenek olyan fotók, videók, amelyek valamilyen szinten berendezett szobákat, könyvtárat, egészen jó állapotú templomot lehet látni, de mint mondom, ennek semmi híre-hamva.
Azt lehetett megtudni az interneten, hogy Stájerország legnagyobb vízi vára. Legkorábbi említésekor itt egy katonai jellegű épület állt (1272). Később az itt épült kastélyt reneszánsz, majd barokk stílusban építették át. 1835-ben egy híres orientalista, Joseph Freiherr von Hammer lett a kastély tulajdonosa, aki kiterjedt levelezésben állt Európa legfontosabb levéltáraival. 10 kötetben megírta a Török Birodalom történetét. Talán e miatt is került az egyik kapu fölé török írásos címer. Ami korábban nem történt meg a kastéllyal, az 1945-ben igen. Elfoglalták, mégpedig a szovjet csapatok, akik katonai tábornak használták, 5000 kötetes könyvtárának anyagát és a bútorok nagy részét eltüzelték, vagy fosztogatás miatt tűntek el. A vár archívuma viszont túlélte ezt a korszakot. Állítólag 1965 és 1969 között nagyobb felújítási munkák voltak, de ennek kívülről semmi nyoma. Az internetes bejegyzések alapján várható a kastély nagyobb felújítása. a vizes árkokat kiszárították és kijavították, majd vízzel ismételten feltöltötték. Legközelebb a tetőszerkezete akarják felújítani, hogy a további romlásokat elkerüljék. Ezzel nagy fába vágták a fejszéjüket, mert a kastély tényleg igen nagy.
A kastély mellet egy nagy horgásztó van (nálunk láttam ennél szebben kiépítetteket is, hogy valami jót is írjak rólunk)

Schloß Hainfeld

A Schloß Hainfeld után még két kastélyt lehet a Rába (Raab) völgyében találni a másik oldalon:

- Johnsdorf - Brunn, Schloß Hantberg:

Johnsdorfban van egy másik kastély is, ez a Schloß Hantberg, amely a Hantberg nevű hegyre (dombra) épült, így kapta ezt a nevet.
Erről a kastélyról nem sok mindent tudtam meg, csak annyit, hogy 1980-ban Elfriede Grete és Josef Franz Pscheidel megvette ezt a kastélyt. Volt egy nagyobb felújítás (ez látszik a kastélyon, de nagyon), jelenleg is a magántulajdonukban van.

Schloß Hantberg

- Johnsdorf, Schloß Johnsdorf:

Folytattam az osztrák kastély és vár vadászatomat és több elő is került belőlük, ezek közül az egyik ez a kastély. Elolvasva a történetét, finoman fogalmazva is eléggé zaklatott volt, pedig relatíve nem olyan régi, mint sok vár, amit már meglátogattam. Alapvetően a török és a kuruc támadások elleni tevékenység volt a fő jelentősége. Volt egy magyar offenzíva, ekkor megölték az éppen aktuális várúr feleségét és fiát. Ekkor kezdődött a vára kálváriája. Feltűnnek olyan nevek, akikkel már más várak, kastélyok miatt már találkoztunk: Herbersteinek, Bertholdsteinek, stb. Amikor Katharina Elisabeth Freifrau von Galler lett a tulajdonos, annyira leromlott az állapota, hogy felmerült a lebontása is, végül egy igen alapos átalakítást és felújítás mellett döntöttek, bár egyes történészek arra gyanakszanak, hogy mégis lebontották azt. Arra is volt jel, hogy a már korábban ismertetett Riegersburg várával alagút köti össze, de erre nem találtak bizonyítékot. Volt egy osztrák báró, majd egy magyar mágnás tulajdonában is. A mágnás amerikai felesége révén (is) a kastély Stájerország második leggazdagabb kastély lett, és a villamos energiát is már 1910-ben bevezették ide. Sajnos a II. VH-ban az ezen a környéken szokásos módon gyakorlatilag megsemmisült a kastély. Ekkor a szaléziak birtokába került, akik olyan helyet alakítottak ki, ahol a világtól el lehetett vonulni. Sokáig vallási és kulturális események voltak itt, de 1999-ben Ők is eladták. Jelenleg igen szépen fel van újítva (egy modern szárnyat is hozzáépítettek (4. oldalként), így egy zárt udvar alakult ki. Most egy rehabilitációs centrum található itt.

Schloß Johnsdorf

- Fehring:

Ide is úgy kerültem, hogy egy konkrét kastélyt akartam megkeresni (meg is találtam, de éppen átépítették kastély szállóvá és teljesen be volt állványozva). Végül megnéztem a városkát. Kisebb, mint Fürstenfeld, így a belváros is kisebb.
A városka a Rába völgyében található. Része a már korábban említett Vulkán vidéknek, de ugyancsak része Kelet-Stájer termál vidéknek, ill. a dél-kelet Stájer borútnak. Van egy határozott főtere, a szokásos háborús emlékművel, a D-i oldalon egy szép rk. templom, szép a körülötte kialakult kis sikátorszerű rész. Kissé szokatlan a mellette lévő kereszt, de az is szép. Maga a város iskolaváros, sok diákkal (talán csak egyetem nincs, minden más iskolatípus, beleértve a zeneiskolát is). A várost É felé elhagyva lehet megnézni a Berghofer féle malmot is (ez alább meg is történik)
Ha éppen erre járunk, akkor érdemes egy rövid sétát tenni a városkában.

Fehring

- Fehring, a Berghofer véle olaj- és gabonamalom:

Ausztriában sok példát lehet találni arra, hogy még az olyan kis folyót is, mint a Rába, be lehet fogni a termelésbe. Itt konkrétan egy hagyományos gabona és egy olajmalom (nálunk inkább olajütőnek nevezik) kombinációjáról van szó, de a leírások szerint van áramtermelő funkciója is. Tényleg 3 az 1-ben!
Nem kell bemenni a városkába, hanem a főútról lekanyarodva a vasútállomás felé kell venni az utunkat. Nem lehet eltéveszteni. A malom nem csak magából a malomból áll, hanem a hozzátartozó gát és zsiliprendszerből. Amikor ott voltam, a molnár éppen szabályozott valamit a vízállással, majd megnyitotta az olajütőhöz vezető zsilipet, ami beindította a szerkezetet. A képeken is látszik, nem mai gyerek az egész, de kitűnően működött, klasszikus hevederes transzmisszióval. A tulajdonos kedvesen megengedte, hogy fényképezzek, ezért tudtam beltéri képeket is csinálni. Kár, hogy nem volt nálam a nagy gépem, azzal jó kis videót tudtam volna csinálni a berendezésről (jó hangos is volt).
A malomban egyébkén nem csak múzeum van, hanem ajándékbolt is, itt elsősorban a helyi termékeket lehet megvenni.
Még néhány szó a duzzasztó rendszerről. Ahogy most körülnéztem egy kicsit részletesebben, mint egy normális nyári nagy kiránduláshoz képest, amikor végig rohanja az ember a nagyobb látnivalókat, most egy kicsit jobban el tudtam merülni a részletekben is. Azt láttam, hogy a sógorok egészen másképpen gondolkodnak az árvíz védelemről, mint mi. Nincsenek gátrendszerek a folyók mellett (e miatt is lehet szépen a partokon sétálni, mivel a víz csak 0,5 - 1 m-el van csak alattunk), mégis valahogy megoldják a tavaszi nagy árvizek levezetését (pedig a hegyekből jöhet rendesen a víz), igaz, minden helyen van duzzasztómű, amire vagy malom, vagy vízi-erőmű telepedett és ezek révén eregetik le a tavaszi nagy vizeket. És biztos, hogy jól működik, mert a partra már a faluk és a városok is rátelepednek, közvetlen kijárattal a házaktól a folyóra és nem egy nagy gát mögött lapulva, 0 kilátással és kapcsolattal a folyóra Ha nem működne jól a rendszer, akkor ezek a házak minden évben elöntésre kerülnének és senki nem lakna ott. Valamit tudnak, amit mi nem, vagy nem akarunk. Így sokkal esztétikusabbak és élhetőbbek a folyópartok, mint gátak közé szorítva.

a Berghofer féle gabona- és olajmalom

a Berghofer féle gabona- és olajmalom duzzasztógátja

a Berghofer féle gabona- és olajmalom duzzasztógátja (a Rába)

a Berghofer féle gabona- és olajmalom

a Berghofer féle gabona- és olajmalom duzzasztógátja (a Rába)

a Berghofer féle gabona- és olajmalom

a Rába Fehringnél

Fehring után már csak egy nagyobbacska város van a határig, ez Jennersdorf, de azért közöttük még található egy kastély az É-i oldalon:

- Hohenbrugg an der Raab, Schloß Hohenbrugg:

Ez a vár egészen közel található Magyarországhoz. Az első írásos emlék az 1300-as évekből való, Wulfing von Hohenbrugg volt a tulajdonos. 1480-ban a magyarok elfoglalták és 1491-ig tartották. 1532-ben a törökök foglalták el és majdnem teljesen megsemmisítették. A jelenlegi alakja a 1594 után alakult ki (felirat a kastélyon: (Bauinschrift: 1594 Bernhardin von Minndorf)

Schloß Hohenbrugg

- Jennersdorf:

Gyanafalván megálltam egy pillanatra, erre mentem Riegersburg vára felé. Tipikus burgenlandi városka, jól felszerelt főutca, a körforgalomban szökőkút, rk. templom, mellette háborús emlékmű. Van egy Teréz anya szobor is a Teréz anya ház előtt, ami idősek otthonának bizonyult. Úgy ennyi. Lehet, hogy csak átutazni érdemes rajta?

Jennersdorf (Gyanafalva) - rk. templom

Jennersdorf (Gyanafalva) - kőrforgalom

Jennersdorf (Gyanafalva) - háborús emlékmű

Jennersdorf (Gyanafalva) - Teréz anya szobor

Jennersdorf (Gyanafalva) - Teréz anya ház

Az osztrák szakasz utolsó állomásához értünk, már csak a miatt is, hogy itt a Rába már magyar területen fut, de a látnivaló osztrák oldalon is van. Ez Mogersdorf. Itt két említésre méltó hely is van:

az első:

- Mogersdorf, a Schlößlberg-i emlékhely:

Ide úgy keveredtem, hogy Szentgotthárd felől látni lehetett egy nagy keresztet a domb felett. Miután légvonalban nincs egy kilométer sem, és Szentgotthárd felől közvetlenül is át lehet már menni a határon, így nem volt nehéz megtalálni a községből a dombra vezető utat. Ahogy utána néztem a történéseknek, az alábbiak derültek ki: ez a hely régebben erdő és mezőgazdasági hely volt. Ide települtek be a cisztercita rend tagjai és építettek kápolnát. A már említett 1664-es török elleni csatában ez a domb fontos szerepet kapott, de magát a kápolnát és a hozzá tartozó majorságot csak 1945-ben rombolták le. A kápolna fölött eredetileg a FELTÁMADUNK! szó állt, de a lerombolás után már csak a TÁMADUNK! szó maradt meg, mintegy a háborús kultúra vezényszavaként. A keresztet és a mellette lévő kis kápolnát a csata 300. évfordulójára emelték 1964-ben.
Az emlékhely környezetét szépen kialakították, kitűnő rálátással Szentgotthárdra (ez a helyzet 1989 előtt eléggé irritálhatta a szentgotthárdiakat). "Érdekes", hogy az itt felállított üveg táblák (rajtuk a tájékoztató feliratokkal) tökéletesen épek, senki nem törte össze azokat (ez most nem egy felkérés helye!). Az emlékhely mellett található még egy vendéglő és egy kis múzeum is.

Mogersdorf (Nagyfalva), a Schlößlberg-i emlékhely

Mogersdorf (Nagyfalva), a Schlößlberg-i emlékhely mellett

kilátás Szentgotthárd felé

Mogersdorf (Nagyfalva), Schlößlberg, a múzeum

a második:

Mogersdorf - Deutsch Minihof, II. VH-s emlékhely:

Ez most egy nagyon rövid beszámoló lesz, mivel a címben szereplő objektumról is összesen 4 képet tudtam készíteni. Viszont ebből azért az látható, hogy az osztrákok igen csak megbecsülik, bármilyen történelmi emlékről van is szó (nincs aktuálpolitikai kapcsolódása). Ez egy egy vagy kétszemélyes géppuska bunker, szétrombolt állapotban, mégis tetőt szerkesztettek fölé, minden tájékoztató adatot megadtak róla. Az egységes szerkezetet az üveg tájékoztató adja, amely azonos kialakítású a már korábban bemutatott szentgotthárdi csata emlékére emelt emlékhely üvegtábláival. Nagyjából ennyit lehet írni róla.

Mogersdorf - Deutsch Minihof (Nagyfalva - Németlak), II. világháborús bunker

A magyar szakasz:

A Rába Alsószölnöknél lép magyar területre, ez az első település, ami mellett elfolyik. Itt lép be az Őrségi Nemzeti Park területére is.

- Alsószölnök:

Ahogy sorra meglátogatom a Szentgotthárdhoz legközelebb lévő településeket, eljutottam ide is. Itt egy eseményt (az 1664-es szentgotthárdi csata idején a török sereg bal szárnya itt táborozott), ill. két érdekességet találtam (itt is át lehet menni már Ausztriába, ill. a Lápincs nevű részen található egy gát ill. vízi erőmű a Rábán) a községgel kapcsolatban. A Rába az erőmű fölött kb. 500 m-re lép be Magyarországra és arról nevezetes, hogy talán az egyetlen folyónk, amelyet nem szabályoztak agyon, viszonylag természetes állapotban leledzik. Másrészt az erőmű! Itt működhet, a Dunán nem? Több tanösvény is található ezen a helyen, pld itt halad el a Rába-menti tanösvény. A Rába Csákánydoroszlóig tartó szakasza kiemelt jelentőségű vizes élőhely. Természetes állapotban megtalálhatóak itt még a láperdők, ligeterdők, láprétek, mocsarak, stb. Visszatérve a faluhoz, ha nem lenne Felsőszölnök, akkor ez lenne Magyarország legnyugatibb települése.
Ha a már fent említett határátkelőnél érkezünk a községbe, akkor azonnal az Őrségi Nemzeti Park területén találjuk magunkat, mivel az államhatár adja a park határának egy részét.

a Rába-menti tanösvény információs táblája

az erőmű

az erőmű duzzasztó gátja

az erőmű

az erőmű duzzasztó gátja

a Rába Alsószölnöknél

az államhatár (egyben a nemzeti park határa) Alsószölnöknél

a nemzeti park térképe (az osztrák oldalon)

A következő város már egy nagyobb település, ez

- Szentgotthárd:

A város környéke szép (pld. az Őrség), de Mi nem ezeket néztük meg, hivatalos ügyben jártunk itt. Maga a város nem túl látványos, szó szerint az osztrák határra települt a Rába parton. A rendszerváltásig a határsávba esett, így már csak e miatt sem igen jártak ide sokan (a 8-as út is elkerüli, onnan úgy 4 km-t kell a leágazás után a város felé menni, de ki az aki a határ előtt (vagy után, az iránytól függően) direkt ide jönne?). A város legjelesebb nevezetessége a barokk Nagyboldogasszony templom (jelenleg felújítás alatt, 2013) és monostor. Ez a 3. legnagyobb barokk templom Magyarországon. A mellette lévő monostori épületbe az Önkormányzat költözött be. A város a magyarországi szlovének központja. Itt van a Pável Ágoston múzeum, Pável Ágoston a szlovénség kutatója volt.

a Nagyboldogasszony templom

a Nagyboldogasszony templom és a Városháza

a Nagyboldogasszony templom

a Városháza épülete

a színház épülete (volt magtártemplom)

a Városháza tárgyalója

a Széll Kálmán tér

az evangélikus templom

a Temető kápolna

Pável Ágoston múzeum

a Rába Szentgotthárdnál

Itt egy újabb alkalom a dühöngésre. Európai Uniós pénzből (jó sokból, az utolsó képnek feltett tábláról leolvasható, hogy mennyi) átépítették a szentgotthárdi Rába duzzasztót. Biztos meg volt a műszaki oka is, hogy ezt miért kellett megtenni, de a kitűzött fő cél az volt, hogy a Rába menti duzzasztó műveket átjárhatóvá kell tenni a turizmus (gyalogosok, kerékpárosok) számára. Ez szintén olvasható a táblán és igazából ezen ok miatt került be ide ez a beszámoló, mert alapvetően a helyi turizmust szolgálta volna. Jó? magyar szokás szerint csak a lényeg nem készült el, nem lehet átjárni a duzzasztó felett! Akinek van egy kis műszaki vénája, nagyjából meg tudja saccolni, hogy ennek a költsége - ráadásul nem közúti híd nagy teherbírással - biztosan az 1 % alatt van. Jómagam milliárdos beruházásokat vezénylek le, tehát valamit értek az ilyen dolgokhoz. Mi lesz ha az EU kijön egyszer ellenőrizni és nem látja az átjárhatóságot?
A másik: a szokásos vízi erőmű pártiságom. Látom, hogy a felduzzasztott Rába energiája dübörög lefelé és nem építettek egy kis erőművet ide. Az osztrákoknak már van konténeres vízi erőművük, biztosan lehetett volna valami megoldást találni, még hely is van rá. Jó, tudom, hogy ez jó sok pénzbe került volna, de ennél zöldebb energia nem nagyon van, ráadásul folyamatosan működhetne (egyébként a Rába magyar szakaszán lévő kis erőművek zöme osztrák tulajdonban van, nekik hozzák a hasznot és termelik az energiát!)

a Rába újjáépített duzzasztóműve

a tábla

A Rába nem mindig ilyen "nyugodt". Ha esik egy nagyobb eső a sógoroknál, vagy megindul a hóolvadás, akkor egy nap alatt akár 4-5 m-el is emelkedhet a vízszintje. Persze az igazsághoz tartozik, hogy az alábbi két kép nem a Rábát, hanem a Lafnitz-t (Lapincsot) ábrázolja. Ez az a pont, ahol nem értem a Rába elnevezést Mo-n. A Lapincs legalább 4-5-ször annyi vizet hoz, mint a Rába. Egyenesen ez jön be az országba, ebbe torkollik bele a Rába kb. derékszögben, mint egy mellékfolyó. Érthetetlen, hogy miért nem a Lapincs név megy tovább, ráadásul a Lapincs osztrák oldala hosszabb is a Rábánál. Valaki ezt meg tudja magyarázni (a Lapincs egyébkén a jelenlegi országhatárokat figyelembe véve kb. 400 m hosszan határfolyó és kb 100 m hosszan tartózkodik hazánkban mindkét partjával, ekkor lép bele a Rába és ettől fogva Rába a neve)?

árad a Lapincs Szentgotthárdnál

A következő község Rönök a Rába völgyében, az itt található Szent Imre templom nem mindennapi története miatt került bele ebbe a beszámolóba:

- Rönök, Szent Imre templom (templom a határon):

Aki van olyan idős, mint én, annak nem kell elmondani, hogy a határsáv mit jelentett 1989 előtt (aki meg nem tudja, nézzen utána). Ennek és a szovjet csapatok áldásos tevékenységének esett áldozatul ez a templom.
A hely már az Árpád korban is szakrális hely volt. A mostani templom előtti templom tetejét egy viharos szél 1898-ban megbontotta és a templom állaga rohamosan romlani kezdett. A jelenlegi templom alapkövét 1902-ben tették le és 1904-ben szentelték fel. A trianoni békeszerződések pont itt húzták meg a határt, a templom még magyar oldalon van, de attól úgy 10 m-re van a magyar - osztrák határ. Mint tudjuk, a II. világháború után a szovjet csapatok nem csak Magyarországon állomásoztak, hanem Ausztriában is (vagyis itt a határ mindkét oldalán). A határsáv miatt amúgy sem lehetett ide jönni, a helyiek szerint a szovjetek céllövészetre használták a templom épületét (erről semmilyen hivatalos vagy félhivatalos megemlékezés nem szól). A magyar határőrség is megfigyelő pontként használta az épület romjait. Ez az állapot nagyon bántotta a burgenlandiakat (több burgenlandi községnek ez volt az eredeti plébánia temploma), mígnem 1989-ben megérett az idő, hogy a templom helyrehozatalában előre lehessen lépni. A helyreállítás zömmel a burgenlandiak közadakozásából történt meg (pedig a templom magyar területen áll). A torony keresztjét maga II. János Pál pápa áldotta meg 1991-ben. A felújítás 1992-ben befejeződött. A templom körül csodálatos kis parkot alakítottak ki, a határ már csak virtuális, átjárható, az osztrák oldalról is jön fel ide egy murvás út.
Szerintem mondjunk köszönetet a burgenlandiaknak ezért a cselekedetükért!
A templom védőszentje Szent Imre, a lelki tisztaság apostola.

a Szent Imre templom

az államhatár a Szent Imre templom mellett

egy osztrák határkő

az államhatár

a templom melletti parkosított terület

Rönök és Vasszentmihály között ha a D-i irányba megyünk. akkor eljuthatunk Csörötnek községbe, majd vissza Szentgotthárdra, vagy tovább az Őrségi nemzeti Parkba. Itt is van egy híd, amint átkelhetünk a Rábán:

a Rába Csörötneknél

a Rába híd Csörötneknél

A képekből látszik, hogy ez a község sem nyitott a Rába felé, pedig átmegy rajta.

A következő hely is közel van a Rábához, de elsősorban a II. VH-s hírneve miatt került ide, a Battonya-Nemesmedves fogalomkörrel kapcsolatban, ide Vasszentmihálynál kell lekanyarodni.

- Nemesmedves:

A falu neve hallatára mindenkinek beugrik a történelem, itt értek véget a csaták a II. VH-ban hazánk területén. Az itt-el kapcsolatban nincs vita, de a dátummal - április 4-e - viszont igen. A szovjet hadvezetés valami politikai okok miatt nem merte bevallani Sztálinnak, hogy bár csak igen kis helyen, de azért még vannak kisebb nagyobb csaták Mo. területén. Miután katonai kérdésekben eléggé tájékozott vagyok, tényleg 11-ig (sokak szerint 10-ig) voltak itt csaták, ami abból állt, hogy a német-magyar csapatok a jelenlegi osztrák oldalon ásták be magukat és onnan többször ellencsapást hajtottak végre, ismételten elfoglalva magyar területeket és csak tényleges 11-re szorították vissza őket (ha jól emlékszem Sztálinnak volt az a parancsa, hogy Mo-t április 4-re fel kell szabadítani). Ezen okok miatt 89 óta 11-én tartják itt az ünnepségeket. Ez egy nagyon leegyszerűsített leírása a történteknek.
Most vissza a faluhoz. Ez volt a környéken az első falu, ami úgy nézett ki, ahogy egy őrségi falut elképzeltem, azzal, hogy nem is tartozik oda, mivel a Rába másik (É-i) oldalán található. A 8-as útról könnyen elérhető, keskeny, de jó út vezet ide. A környezete álomszép, az erdők egészségesek, dúsak (Legalább ennyi előnye volt a határsávnak, a turisták nem járták le). Maga a falu is inkább egy üdülőtelephez hasonlít, mint egy tényleges községnek. Néhány házból áll az egész, a központja egy nagy liget, gondosan karbantartva, a gyepet éppen nyírták, a tűzi víz tároló tó is igen szépen lett elkészítve (néha nagyon gagyi megoldásokat lehet látni). Az, hogy ilyen kevesen laknak itt, arra vezethető vissza, hogy 45 után, amikor a határsáv intézményét bevezették, az itteni svábokat kitelepítették és csak kb. 10 család maradhatott itt.
A falu központjában több dolog is emlékeztet a csaták végére. Található itt egy T34-es szovjet tank, egy alu. békeharang. Van a szokásos harangláb is, mögötte kopjafákkal, az egésznek van egy esetleges hangulata, most még tegyünk ide is valamit, meg oda is. Szerencsére még nem sok mindent tettek ide, így viszonylag elviselhető ez az állapot.
Már csak azért is érdemes idejönni, mert a környék tényleg nagyon szép, a határ csak kb 500 m-re van, azt is érdemes megnézni (itt is húzódik a Vasfüggöny tanösvény, amelyik végigmegy az egész nyugati határon, szó szerint a határon).

Nemesmedves - T34-es tank

Nemesmedves - békeharang

Nemesmedves - harangláb

Nemesmedves - Vándor forrás

Nemesmedves - kápolna

Nemesmedves

A Rába nem messze folyik el Rátót község mellett (attól délre), ennek nevezetessége a Széll kastély:

- Rátót, a Széll kastély:

Szentgotthárdról hazafelé beugrottunk Rátótra, ahol a Széll kastélyban vacsoráztunk. Ennek a kastélynak a sorsa is nagyon jellemző a többi magyarországi kastély sorsára. A kastélyt Széll Kálmán apja, Széll József 1865-ben vásárolta meg és Hauszmann Alajos, a neves építész alakította át 18 szobás kastéllyá. Gyakran megfordult itt Deák Ferenc is. A kastély jól átvészelte a II. világháborút, de ezután az ország többi kastélyához hasonló sorsra jutott. Hatalmas könyvtárát, levelezési anyagait, berendezését nagyrészt széthordták. Előbb gépállomás, majd kultúrház, később iskola működött benne. A kastélyt a 2000-es évek elején egy befektetői csoport megvásárolta és hotelt alakított ki benne. A kastélyhoz egy kis park is tartozik. A vacsora előtt megnézhettük a szobákat is, szerintem kissé eklektikus a berendezésük: a hatalmas szobákban a fürdőszobai részleg úgy van kialakítva, hogy a stílbútorokkal berendezett szoba egyik sarkában (nagy szobák!) egy modern kocka van beépítve, ebben kerültek a fürdőszobai berendezések. Eléggé furán néz ki. Van olyan szoba, ahol a szabadon álló fürdőkád az ágy mellett van. A vacsora is érdekes volt, megerősített abban, hogy az ú.n. molekuláris gasztronómia nem a kedvenc étkezési formám. Szerintem ilyen kevés ételért, legyen az bármilyen finom, nem érdemes "összekoszolni" a tányérokat. Maradok a hagyományos konyhánál, azt is lehet egészségesen csinálni (ahogy én teszem ezt). A Széll Kálmán és Deák Ferenc által használt dohányzó viszont szépen volt kialakítva!

Széll kastély

Széll kastély, Széll Kálmán dohányzó szobája

Rátót után Csákánydoroszlónál lehet déli irányba fordulni a Rába felé, itt két célpontot tudunk elérni (az elsőnél jobbra, a másodiknál balra kell fordulni a Rába híd után).

A Rába hídja Csákánydoroszló és Ivánc között:

a Rába híd Csákánydoroszló és Ivánc között

a Rába télen

az első

- Ivánc, a Sigray kastély:

Most egy kisebb kastélyt és annak parkját látogatjuk meg, az az ivánci Sigray kastély. Az persze így nem igaz, hogy a kastélyt meglátogatjuk, mert ott egy (szerintem) szociális otthon működik. Pedig igen szép a kastély kitettsége, ahogy a Rába hídon átmegyünk, néhány km után egy enyhe emelkedővel elhagyjuk a Rába síkságot, felérünk egy nem túl magas, fennsíkszerű magaslatra (ez egyébként jellemző az Őrségre, a terület sík, és mélyebb völgyek szabdalják, és a zöme a területnek a fennsíkhoz tartozik).
Sajnos a kastély történelméről nem sokat tudtam meg: a legutolsó tulajdonos gróf Sigray Antal Mária Fülöp Lajos volt (a Mária nem véletlen elírás volt!). A birtokán angol telivéreket tenyésztett. Mindig is királypárti volt, IV. Károly sikertelen puccsa után kegyvesztett lett és az ellenzék sorait erősítette.Magyarország 1944-es német megszállásakor letartoztatták és Mauthausenbe szállították. Az itt szerzett betegségéből már nem gyógyult ki, bár előbb Svájcba, majd az USÁ-ba emigrált, hamarosan meghalt (1947).
Viszont ha valaki megkéri a portást, akkor be lehet menni a parkba egy jót sétálni, nagyon szép. Remélem, hogy nem csak téli képeket tudok bemutatni és egy naposabb, zöldebb időpontba is el tudok majd ide látogatni.

Sigray kastély, kastélypark

Sigray kastély

Sigray kastély, kastélypark

a második:

- Felsőmarác, a Himfai parkerdő és horgásztó:

Az Őrségben kialakítottak több mesterséges tavat, ezek közül az egyik a Himfai tó.
A terület könnyen megközelíthető, a 8-as útról Csákánydoroszlónál kell letérni, majd áthajtva a Rába hídon a második kereszteződésnél Felsőmarác felé menni. Itt erősen kell figyelni, mert a leágazást csak egy erősen lepusztult és kicsi fanyíl mutatja (nálunk ezzel nem lehet semmit kezdeni? Egyszer megcsinálunk valamit, utána hagyjuk, hogy tönkremenjen, mert karbantartásra nincs pénz. És itt most nem a tábláról van szó, csak az elvről). Ha megtaláltuk a bejáratot - ez egy murvás út - kb. 1 km után parkoló van, csak eddig lehet menni autóval. Innen csak úgy 500 m a tó, amely teljes egészében mesterséges, ez alatt azt értem, hogy nem csak egy völgyzáró gátból áll, gyakorlatilag az egész körbe van véve gáttal. A tó körbejárható. Kifejezetten horgásztó, fürödni nem lehet benne. A bekötő úton tovább haladva elérünk egy kis pihenő részhez, itt padok, információs tábla és egy forrás található. Innen indul egy körút a parkerdőbe, amely igen szép állapotú, valószínűleg az Alpok-alja hatás miatt. Ha valaki erre jár és kirándulni szeretne egy viszonylag elhagyatott, de szép helyen, annak igen alkalmas ez a hely.

a Himfai tó

a Himfai parkerdő

a Himfai parkerdő, forrás

a Himfai parkerdő

- Csákánydoroszló, Batthyány kastély:

Ahogy sorba veszem a környék látnivalóit, végre eljutottam ide is, de ezt is csak kívülről tudtam megtekinteni. Jelenleg ugyanis budapesti értelmi fogyatékosok otthona, zárt terület, nem látogatható. Viszont legalább kívülről elég jól körbe tudtam fényképezni.
A terület 1525 óta tartozott a güssingi (németújvári) birtokhoz. Miután a török portyázások eléggé zaklatták a környék lakóit, így felmerült egy védvár építése. Ez persze nem a mostani kastély volt, elsődleges szerepe a Rábán átvezető híd őrzése volt. 1664-ben pont itt akartak a törökök a folyón átkelni, de Batthyány Pál és csapata a Habsburg csapatokkal közösen visszaverték őket. Miután a kuruc "veszély" is elmúlt, elkezdték visszabontani a közvetlen védműveket, helyükre gazdasági épületeket, parkot építettek. 1753-ra alakult ki a kastély mai formája.
A Batthyányok 1944-ig birtokolták a kastélyt, ekkor nyugatra menekültek. A szovjet csapatok rutinszerűen kifosztották a kastélyt, de ebbe itt a helybeliek is bele segítettek. Volt itt erdészeti központ is, de jelenleg zárt szanatórium.
Itt született gróf Batthyány Józsefné, szül Batthyány Ludovika grófnő, Dr. Batthyány-Strattmann László herceg (a szegények orvosa) édesanyja.

Batthyány kastély

Batthyány kastély, emléktábla

Szentgotthárd után a következő nagyobb város Körmend, itt viszonylag közel halad el a városhoz a Rába, de itt is csak érinti annak déli oldalát. Legkönnyebben a kastélyparkon keresztül közelíthetjük meg, azzal határos:

- Körmend:

Sajnos megint egy olyan magyar helyről kell írnom, amely szintén csak a lehetőséget tartalmazza, a megvalósítást nem. Ha valaki megnézi a Wikipediát, az láthatja, hogy Körmendnek igazából csak egy látnivalója van, ez a Batthyány kastély. A nemrég feltett beszámolóimból kitűnhetett, hogy ezen a környéken a Batthyányok igen sok helyen letették a névjegyüket (pld. Németújvár, Tabor). Az, hogy a város főtere, ill. a mellette elmenő út szintén valamilyen EU-s forrásból megszépült, az turista szemmel csak igen keveset dob a város megítélésén, ők (és én is) egy szép és látogatható Batthyány kastélyt és kastélyparkot szeretnének látni. Nos a kastély, bár Mo-n ennél lényegesen rosszabb állapotban lévőt is láttam már, nincs abban az állapotban, amely elfogadható lenne. Pedig minden adottsága megvan. Egy városban található, tehát nem kell keresgélni mondjuk a hegyek között, hogy hol is van, a 8-as főút átmegy a városon (konkrétan a park mellett), a park hatalmas és szépen rendbe hozható lenne, stb. Az szintén nem túl turistamozgató, hogy a kastélyban látható kiállítás (melyet a Wikipedia úgy interpretál, hogy: "Ma a főépületben, az 1965-ben alapított Rába Helytörténeti Múzeum kiállításait tekintheti meg a kíváncsi látogató.") Nem igazán tudom, hogy ténylegesen mit is lehet látni, de a kiállított képek, meg az olyan megjegyzések alapján, mely szerint itt cipőkiállítás is van, nem igazán dobogtatta meg a szívemet a lehetőség. Meg a kíváncsi látogatók is hiányoztak, de teljesen (megkérdeztem a pénztárost, heti szinten 20-30 látogató van, persze nyáron esetleg több, de a cipőkiállítás ezek szerint nem húzóágazat).
Itt is gyógyította a szegény betegeket Batthyány-Strattmann herceg, neki legalább egy elfogadható szobrot állítottak.

a Batthyány kastély

a Batthyány kastély, Batthyány-Strattmann herceg szobra

a Batthyány kastély

a Batthyány kastély télen

Körmend

Megint egy hely, amely magában hordozza a lehetőséget, de (valószínűleg) pénz hiányában ez is tönkre fog menni. már magáról a Batthyány kastélyról sem volt túl jó a véleményem (ez Ausztriában valószínűleg egy pazar kiállítóhely lenne, de talán a legrosszabb estben egy kitűnő vendéglő egy gyönyörű szállodával, bár ott is találkoztam ne túl jó állapotú kastéllyal), de a kastélyhoz csatlakozó kastélykert egyenesen siralmas állapotban van. Pedig ha jól belegondolunk, egy szép kastély egy szép kastélyparkkal hatalmas vonzerőt képviselhetne. Pedig a park történelme a II. világháborúig jól alakult. Kezdetben vadaspark (fácános kert) volt, majd az 1700-as évek végén barokkos franciakertté alakították át. Az 1800-as évek elejére átalakították angol típusú parkká, hatalmas gyepfelületekkel, szabálytalan utakkal. A II. világháború után romlásnak indult, elsősorban az abban a rendszerben az ilyen típusú helyekhez történő viszonyulási formák miatt (sikerült eléggé körmönfontan fogalmaznom), másrészről a talajvízszint változása miatt, ami szintén az ember beavatkozását feltételezi a természeti viszonyokba. Mára a park lepusztult, fái elöregedtek (sok helyen maguktól kidőlnek, új fák alátelepítése, a park gondozása nem igen látszik). Egy helyen látható egy kis beavatkozás, a Rábához közel egy kis sziget található, a körülötte lévő tó körbejárható, itt új hidak is épültek, de kinek, én nem láttam arra senkit. Ez a park egy gondosabb elbánást érdemelne, amíg nem késő!

a Körmendi Kastélypark Természetvédelmi Terület

Körmendnél két Rába híd is van, az egyik a városon keresztül vezető utat vezeti át a Rábán (érdekessége, hogy egynyomú. A másik a 86-os főúttal keresztezi a Rábát, viszi a hatalmas kamion forgalmat elsősorban Szlovénia felé.

a Rába Körmendnél télen

az egynyomú Rába híd Körmendnél

a 86-os út hídja Körmendnél

a Rába Körmendnél télen

Ez a két híd közrefogja a kastélypark területének parti részét (gátját).

Körmend után is van egy-két hely, ahol találunk érdekességeket:

- Szarvaskend:

Szarvaskend Körmendtől nem messze (talán 7-8 km-re) fekszik az Őrség és a Vasi hegyhát találkozásánál. Tulajdonképpen az egyetlen látnivalója a Sibrik kúria, amely klasszicista stílusban épült. Jelenleg iskola és óvoda működik benne. A kastély körül van egy kis park is. A Google térképen még látszik egy kettős fasor (tűlevelű-ezt a fazonjából meg lehetett állapítani), de amikor ott voltam ezt már valamilyen ok miatt kivágták. Ahogy a hulladékot néztem lehetett akár egy hamisciprus vagy valami tuja féle a fasor.

A falu nevét Kond vezér nevéből eredeztetik és mivel a totemállata a szarvas volt, így lett a község neve Szarvaskend, némi torzulással.

a Sibrik kúria

a Sibrik kúria parkja

- A Rába a 8-as főközlekedési utat Rábahídvégnél keresztezi (itt van csónakkikötő is):

a Rába Rábahídvégnél

a 8-as főút hídja Rábahídvégnél

- Zsennye:

Itt is a község mellett megy el a Rába.

Ebben a kastélyban többször is nyaraltam, így egyébként is kedves hely nekem. Ide úgy kerültem (nyaralni), hogy jelenleg alkotóházként működik, apám pedig a Művészeti Alap tagja és rajta keresztül voltam itt több alkalommal.
Jelenleg nem látogatható a kastély sem a kastély parkja, pedig hatalmas és szép is.
Eredetileg vízi várnak épült, eredete eléggé homályba veszik. A török veszedelem elmúltával megszűnt erődített jellege, a vizes árok jó részét is elbontották. Sajnos a szovjet csapatok átvonulását ennek a kastélynak a belső berendezése sem élte túl, 10 000-es könyvtára is elpusztult. Az épületek jó részét a TSZ használta (jó magyar szokás szerint). Az utolsó nagyobb felújítás 30 évvel ezelőtt volt, ez sajnos a külsején kezd meglátszani.

Bezerédj kastély

a kastélypark

- Rum:

Itt viszonylag közel találjuk a községhez a Rábát, de itt sem megy át rajta.

a rumi Rába híd

a Rába Rumnál (tavaszi áradás - 2013)

- Rum, a Széchenyi kastély:

Immár sokadszor kell kijelentenem: egy újabb, nem látogatható kastély! Persze a szokás szerint nem alakult túl jól a történelme. Viszonylag fiatal kastély, a Bezerédjek kezdték építeni a XIX. század elején, majd Széchenyi Péter tulajdonába került (1945-ig volt tulajdonos). A front átvonulása itt is a szokásos módon befolyásolta a kastély állapotát (érdekes módon a kastély épülete alig szenvedett károkat), először a visszavonuló német csapatok vittek el elég sok "szuvenírt", majd a bevonuló szovjet csapatok lakták le a kastélyt és fosztották ki a maradékot, a többit a környékbeli lakosok gyűjtötték be.
1945 és 1948 között a kastélyt raktárnak és üdülőnek egyaránt használták. Ez után gyorsan átkerült a fogyatékosok szanatóriumi körébe. Eleinte siketnémák voltak itt, jelenleg súlyosan fogyatékos gyerekeket nevelnek itt. A hozzáállás lényegesen más, mint Csákánydoroszlónál, mivel itt szabadon meglátogathattam a parkot és a kastélyt is szabadon fényképezhettem kívülről (belülről meg valószínűleg nem is lett volna érdemes!).

Széchenyi kastély

Széchenyi kastély, a kastély parkja

Sárvár előtti utólsó jelentősebb hely Ikervár, "szokás szerint" itt is a község mellett megy el a Rába.

- Ikervár:

Már többször átmentem ezen a községen, de csak most volt időm megnézni ezt a kastélyt. Ezzel sikerült az egyik legrondább kastélyt megnéznem, amit eddig láttam. Semmi kecs, semmi báj, olyan, mintha egyre kisebb dobozokat tettek volna egymásra és ezzel ki is merült a tervezés. Pedig igen neves személyek vettek részt a XVIII. században épült kastély 1847-es átépítésében: Ybl Miklós és Pollack Mihály. Igaz, a XIX. század végén ismét átalakították, eklektikus stílusban, lehet, hogy a korábbi átalakítások eltűntek, de ezzel együtt a kastély külseje szerintem katasztrofális.
Maga Ikervár 1789-től volt a Batthyány család tulajdona. Batthyány Lajos, az 1848-as miniszterelnök itt töltötte gyermekkorát. A szabadságharc leverése és a miniszterelnök kivégzése után a birtokot és a kastélyt is elkobozták. 1860-ban Batthyány Lajos apósa visszavásárolta a kastélyt és a birtokot a kincstártól, majd Batthyány Elemér nevére íratta, így visszakerült a család birtokába. A család 1913-ra annyira eladósodott, hogy a birtok a bajor hercegi család tulajdonába került (más források szerint a család eladta a Magyar Államnak). Az épület előbb hadigondozottak otthona volt, majd 1919-től hadiárvák intézete működött benne. 2001-ig gyermekotthon működött benne, jelenleg üresen áll. Tulajdonosa Törő Csaba, a Bajnai kormány volt gazdasági minisztere.

Ikervár, Batthyány kastély

Ikervár, Batthyány kastély, a kastélypark

Most Sárvárra érkezünk. Végre egy olyan hely, amellyel maradéktalanul elégedett voltam, szép, látnivalók is vannak (az arborétum, a Nádasdy kastély). A Rába keletről kerüli meg a várost és itt már északra tart:

- Sárvár:

Szombathely mellett találtam egy másik szépen karbantartott várost, ez Sárvár. Könnyen útba ejthető, Szombathelytől 25, Celldömölktől 18 km-re fekszik. Némi kis kerülővel (mint Én), a 8-as útról is könnyedén elérhető. Célszerű a városközponttól kissé kifelé leparkolni, ekkor nem kell parkolási díjat fizetni. Az egész városon látszik, hogy van pénz (és ezt most jó értelembe véve mondom), és ennek egy jó részét a város kinézetére fordítják. A város központját a Nádasdy kastély uralja, körülötte egy szép parkkal. A városban több szép templom is található. Nekem egy emléktábla miatt a Szent László templom volt a legszimpatikusabb, mivel egy lengyel-magyar barátságra utaló emléktábla volt elhelyezve rajta (mi meg épp Lengyelországban nyaraltunk az idén (is)). Pici, de igen szépen felújított a városháza is, előtte a szokásos szökőkutas kis (uniós?) parkkal. Érdemes lesétálni a Rába partjára is, mivel itt sincs szabályozva a folyó (bár gátak között van), a gátakon nagyon kellemes sétát lehet tenni. A városban található még a híres Thermál Hotel is, amely összeköttetésben áll a Sárvári Arborétummal, a vendégei szabadon átsétálhatnak oda.

a Városháza

Sárvár

szökőkút a Városháza előtt

napóra

a Szent Imre templom

a Szent Imre templom, emléktábla

Sárvár

a Thermal Hotel előtti patak

a Rába hídja

a Rába Sárvárnál

a Thermal Hotel

Most nézzünk be az arborétumba:

Ha valamelyik arborétumnak jó a fekvése, akkor ezé nagyon az, ugyanis a város kellős közepén található ez a közel 10 ha-os figyelemreméltó gyűjtemény. Tehát ha valaki Sárváron van, na hagyja ki ezt a fagyűjteményt, mert tényleg megtekintésre méltó. Mivel arborétum, virágokra ne nagyon számítsunk, de fagyűjteménynek elsőrangú. Az anyaga gyakorlatilag két részre osztható:
- egykori ártéri ligetes keményfás erdő,
itt közel 400 éves kocsányos tölgyek, szilek, kőrisek ölelik körbe a tavat.
- hagyományos értelemben vett arborétum, itt 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, stb találhatóak.
Az arborétumot bejárva megállapíthatjuk, hogy angolparkhoz hasonló kialakítása egy nagyon kellemes környezetet biztosít egy kellemes sétához. A lombozata sok helyen teljesen zárt, ezért még nagy melegben is igen kellemes az éghajlata. A fák ténylegesen hatalmasak, látszik rajtuk a "matuzsálemi" kor, mégis egészségesek. Az egész arborétumot átlengi egy nagyon kellemes légkör.
A parkban található ég az Erdészeti Tudományos Intézet kutató épülete is (jó helyet választottak). Az üvegházak üzemi területek, e miatt sajnos nem látogathatóak.
Szerintem kihagyhatatlan, ha valaki Sárváron időzik!

a Sárvári Arborétum

a Sárvári Arborétum - élő víz táplálja a tavakat

a Sárvári Arborétum

Visszakanyarodva a város központjába, meglátogathatjuk a Nádasdy kastélyt:

Ha valaki Sárvárról kezd el beszélni, óhatatlanul a Nádasdy kastély kerül előtérbe a jellegzetes bejárati képével (meg a vörös téglás hídjával). Történelme szokás szerint igen mozgalmas, én két lényeges és érdekes dolgot emelnék ki:
- noha szerepe volt a Rákóczi szabadságharcban, soha nem került fel a Habsburgok által lerombolásra ítélt kastélyok listájára, így viszonylagos épségben vészelte át a későbbi évszázadokat.
- az utolsó tulajdonosai (1945-ig) a bajor hercegi család volt, ami valljuk be, magyar vonatkozásban azért egy kicsit szokatlan.
Azzal sem mondok nagy okosságot, hogy 1945 után igencsak hánytatott volt a vár sorsa és csak az 1970-es években megkezdődött felújítási munkák során kezdett magához térni. Ma már kijelenthetjük, hogy legalább kívülről nagyon jól néz ki. Belül ugyanis nem sok minden utal a vártulajdonosok hajdani gazdagságár, mert a várat többször is kifosztották és jelenleg csak a Díszterem pazar freskói utalnak.
A várban jelenleg a Nádasdy Ferenc Múzeum, a Művelődési Központ és a Könyvtár működik. Nagyon szép a várat övező Várpark is.

a Nádasdy kastély

a Várpark

a Nádasdy kastély hídja

Helyileg elérkeztünk az utolsó állomásig, Győrig. Itt torkollik be a Rába a Mosoni Dunába. Győr német neve is a folyót idézi: Raab (Rába):

- Győr:

Nemrég ellátogattam Győrbe és ismét azt tapasztaltam, hogy a vidéki nagyvárosok sokkal jobb állapotban vannak, mint pld. Budapest (jelenleg Szombathely áll az első helyen nálam, de Győr előkelő helyezést érhetne el, ha rangsort akarnék felállítani ebben a témában). Az látszik, hogy van pénz a városban (AUDI, stb. egyéb gyárak), de az is, hogy nem folyik el feleslegesen, sok pénzt a város szépítésére fordítanak. Kezdjük a Városházánál. Amikor Hódmezővásárhelyről írtam, akkor azt emeltem ki, hogy ott a főtér szépen fel lett újítva, egyedül a Városháza maradt viszonylag omladékos, romos állapotban. Itt ez nem így van, az egyébként építészetileg is szép épület gyönyörűen felújított állapotban van. Maga a Városháza neogótikus stílusban épült, U alakú épület, középen óratoronnyal. A Városháza Győr legforgalmasabb helyén található. látképileg egyik kimagasló építménye.
A Városháza felől a Belvárosba menet átsétálhatunk a gondozott Honvéd téren. A régi 1-es út túloldalán egy szocreál stílusú, de szépen működő szökőkút rendszer található. Ez után beléphetünk a Belváros tényleges területére. Ez Győr legkisebb, de idegenforgalmilag legjelentősebb része. Itt csatlakozik be a Rába a Mosoni Dunába, itt található a Káptalandomb a Püspökvárral, a Bazilikával (itt van Szent László hermája). További nagyon szép rész a Bécsi kapu tér a Karmelita templommal. Itt is több olyan ház van, amelyik sarokerkélyes, e miatt is hívják Győrt a sarokerkélyek városának. A leglényegesebb az, hogy igencsak kellemes Győrben sétálni, ha semmi mást nem is csinál az ember.